2018. február 26., hétfő

ALLAHU PEKINGIKACSA!

A férfi gyorskorcsolyaváltók 5000 méteres versenyében hazánk végre megszerezte története első téli olimpiai aranyérmét - a nyerő négyes tagjai Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Burján Csaba és Knoch Viktor voltak. Tagolatlan öröm és bódottá lepte el az országot, s joggal. Ennek megfelelően Majtényi László jogtudós fogta magát, és rögtön ki is posztolta a Facebookra, hogy

"Két migráns olimpiai aranyat nyert Magyarországnak. Köszönjük."

Az eset után egyesek ízléstelenséget emlegettek - ami persze nagy tévedés, hisz nyilvánvalóan nettó hülyeségről van szó. A Liu-fivérek ugyanis, kapaszkodjál meg legyél szíves, nem vethetők össze azokkal a hömpölygő tömegekkel, akikkel Jogtudós összevetné őket a Facebookon! Mert tökre mások! Hah!


Kezdjük azzal, ami az ügy szempontjából talán a legfontosabb, hogy ti. Majtényi Úr voltaképpeni tiszta migráncsa, vagyis a Liu-fivérek kínai Apukája az egy olyan típusú entitás, amely definíció szerint egymaga vagyon, tehát például nem kétmillióan. De mint a kisujjam, direkte tök egyedül. Két lába van és két keze, s nem tud ellenőrizetlenül hömpölyögni. Elismerem, ez a megközelítés így elsőre talán sokkolóan hathat a CEU-n és/vagy a Mancs hasábjai között láncfelvilágosuló agyvelők számára, de azért érdemes lehet megfontolni, rahedli érdekesség következik belőle.

Amikor pl. évtizedekkel ezelőtt, tegyük fel bátran, tisztelettel elkérik az egy db. kínai Liutól, a későbbi Liu Apukától az útlevelét a szép magyar határon, akkor az kérem egy nagyon egyszerű, mondhatni hétköznapi dolog. De annyira, hogy például könnyen lehet még egy olyan sajátos folyománya is neki, hogy az egy db. Liu Apuka fogja magát, és átadja a nevezett okmányt a kezével. Útlevelet kérném szépen - szól egy hang, mire Okmány zavartalanul útra kél, s Liu tenyeréből elindulva, az ásotthalmi susnyást még csak nem is érintve, hamar és épségben megérkezik Határőr Úr tenyerébe. De ezt úgy tessék ám elképzelni, hogy tényleg, bele a tenyerébe - pont középre! Határőr-ujjak finoman, mégis férfiasan összezáródnak Okmány körül, szórakozott lapozás hangja hallik a déli időben, vajon honnan jöhet?, amúgy kellemes csend van, a status quo köszöni, jól, a távoli Röszkénél a határátkelő sűrű békéjében könnyű, színes pillangók dugnak üzekednek.

Liu Apuka átjut a határon, de (borzalom!) még ekkor is csupán egy, azaz 1 db. kínai ipsének tűnik, távolról sem hasonlít útlevél nélküli, európaszerte kóválygó milliós nagyságrendű muszlim tömegekre. Egy fős nagyságrendűnek tűnik a szemétláda, bár hunyorogsz nagyon, aztán próbálod olyan majtényisen is, hátha rájössz, de semmi, úgy se. Igaz, későbbi id. Liu olykor tán el akarna vegyülni maga-magában - ezt száz százalékosan nem zárhatjuk ki, de ilyenkor valahogy matematikailag rendre úgy kell kijöjjön neki, hogy bárhogy is vegyülne, mindig egészen pontosan ő marad ott a kis testével tökegyedül, senki más. (Ez amúgy később is, mindvégig így marad.) - No, lóbálja hát a bőröndjét a későbbi Liu Apuka, lépeget előre fárasztóan önazonosan - és közben nem tarol le komplett gyümölcsösöket, zsebéből nem lóg ki egyetlen Soros-szervezet okosfüzetkéje se. Botrány ugyan, de nem tartja sátánfattyaknak az ateistákat, úgy zusammen kénköves pokolra valónak a Nyugati Világot, szánalmas tévelygőknek „a Könyv népeit” - ti. a keresztényeket és a zsidókat -, gőze sincs róla, mi az a "megafon", nem hoz létre egymaga bazinagy no-go zónát, nem üvölti az arcodba, hogy allahu pekingikacsa, nem molesztál pár óra leforgása alatt 1500 nőt a szilveszteri Kölnben.

Horribile dictu: Liu Apuka nem robbant fel senkit.

Persze hiába teszi és nem teszi mindezt Liu Apuka évtizedekkel ezelőtt Magyarországon, és mintegy tiszta erőből, a derék Majtényi Lászlót azért csak nem győzheti meg ezen a gyönyörű jelen napon - neki ez bizony édeskevés. Majtényi úr ugyanis a jelek szerint tényleg, halál komolyan azt gondolja, hogy a mostani Európa területén mozgó milliós muszlim tömegeket tök frankón lehet olvasni a bőröndjét anno elveszetten lóbáló egy darab kínaival (akinek a neve Liu), mi több, annak valamivel később, nem mellesleg magyar anyától és Magyarországon született két fiával is.

Pláne akkor, ha ez a két fiú történetesen olimpiát nyer - mert akkor különösen is jól lehet olvasni velük... "Úgy morálisan, mint szakmailag".

(Keress a Facebookon, mert megérdemlem: ITT.)

2 megjegyzés:

  1. Nagy duma, gratulálok. Azért egy pici polkorrektséggel több nem árthat. Legalábbis nem szívesen olvasnék apámról olyan mondatokat, hogy "kis fehér testével" vagy hogy "gőze nincs arról, mi az a megafon"... Szerintem ilyet olimpiai bajnokaink sem olvasnak szívesen, ezért rájuk tekintettel némi cizellálást javasolnék. De tényleg remek duma!

    VálaszTörlés
  2. Jó a cikk! Liu apuka egy más országból származó tisztességes magyar ember nem valami szalajtott migráns. Van különbség.
    Amúgy van nekünk migráns "olimpikonunk" xD A saját lábában elboruló ugrabugri, aki miatt egy szerencsétlen operatőrt úgy megaláztak. A pattogó maki meg spanyol népi hős. (Csozémentes Csozé)

    VálaszTörlés

ÁRTISZTIKUM, B'SSAN - 8.

Ajánlott kijegyzések: E.A. Hont: A PORHÓ   + Valami a szarelemről